Valaki nagyot nyerne a rettegett megállapodással

Az Európai Bizottság kedden közzétette a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások keretében a szabályozási együttműködési fejezetről az USA-nak múlt héten átadott írásos uniós álláspontot. Brüsszel szerint a TTIP-hez kötődő gazdasági előnyök nem kevesebb, mint 80 százaléka a szabályozási területtel áll összefüggésben. 


A közvélemény számára is hozzáférhető mostantól a kereskedelmi főigazgatóság honlapján az Európai Unió tárgyalási álláspontjának szövege, amit az Európai Bizottság a transzatlanti szabadkereskedelemről és a befektetésekről folyó tárgyalások legutóbbi, február eleji fordulójában adott át a szabályozási fejezetről az amerikai félnek.

Az egyelőre csak az általános elveket és irányokat rögzítő európai pozíció fő csapásiránya a szabályozási együttműködés elmélyítése az Atlanti-óceán két partja között, az USA-ba exportáló európai cégek eltérő szabályozásból adódó felesleges adminisztratív terheinek a csökkentése végett.

Bizottsági források szerint a TTIP legfontosabb eleméről van szó. Miközben ugyanis a vámjellegű korlátok javarészét néhány terület kivételével már lebontották egymás felé a transzatlanti partnerek és a vámtarifák átlagos mértéke mindössze 3 százalék, addig a szabályozási kérdések rendezetlensége rengeteg szükségtelen bürokráciát, duplikációt és hatalmas költségeket jelent az európai és vice-versa az amerikai exportáló cégek, különösen a kis- és közepes méretű vállalkozások számára.

Brüsszeli szakértők úgy vélik, hogy a példátlanul ambiciózus kereskedelmi és befektetési alkuhoz kötődő gazdasági előnyök körülbelül 80 százaléka éppen a szabályozási területtel hozható összefüggésbe. „A vámtarifák átlagosan 3 százalékosak, vagyis egyszámjegyűek. A szabályozói terhek bármilyen csökkentéséből származó előnyök viszont kétszámjegyűek” – jelentette ki egy nevének elhallgatását kérő bizottsági tisztviselő.

A Brüsszel által korábban készített hatásvizsgálat ambiciózus forgatókönyve – ami a nem vámjellegű tarifák 25 százalékos csökkentésével számol – szerint egy ilyen alku 12 százalékkal növelné az európai fémáruk, és 9-9 százalékkal a feldolgozott élelmiszerek és a vegyi anyagok Egyesült Államokba irányuló kivitelét. Mindez azonban eltörpülne azokhoz az előnyökhöz képest, amelyekhez az európai autóipar jutna a szabványok közelítéséből, illetve kölcsönös elismerésétől, amelynek köszönhetően nem kellene például két külön gyártósort működtetniük: egyet az európai és egy másikat az amerikai piacra szánt gépkocsiknak. Az uniós járműexport a Bizottság hatásvizsgálata szerint körülbelül 149 százalékkal nőne, ha sikerülne lebontani a szabályozás területén meglévő korlátok nagy részét.

Ha végül az EU által óhajtott ambiciózus forgatókönyv érvényesülne, az becslések szerint 42 százalékkal megnövelné az EU globális kivitelét.

Az USA-nak a szabályozási együttműködés témakörében átadott uniós pozíció abból indul ki, hogy az egyszerűsítés és könnyítés első körben az uniós és az amerikai szövetségi hatáskörben lévő területeket, árukat, szolgáltatásokat és ipari. Mezőgazdasági szabványokat érintené. Később azonban azokra a területekre is kivetnék a hálót, amelyek jelenleg tagállamok, illetve az USA esetében a szövetségi államok kompetenciái. Ebbe a kategóriába tartoznak a szakmai végzettségek, a jogi, a könyvelői és más szolgáltatások.

Az EU álláspontja ugyanakkor azt is kiköti, hogy a szabályozási együttműködés semmit sem vonhat le abból a nagyfokú védelemből, amiből az európai és az amerikai fogyasztók az egészségügy, a fogyasztóvédelem, vagy a környezetvédelem terén élveznek. Hasonlóan egy későbbi megállapodás nem korlátozhatja a feleket abban, hogy új törvényeket és szabályokat fogadjanak el saját igényeiknek megfelelően.

A felek az EU ajánlata szerint ugyanakkor a jövőben sokkal jobban összehangolnák a szabályozási tevékenységüket annak érdekében, hogy elkerüljék a szabályozási arbitrázst és ezzel újabb problémákat okozzanak a partnernek. A javaslat értelmében a felek legalább egy évvel előre központi szinten (az EU és az USA szövetségi állam szintjén) összeállítanának és megosztanának egymással egy listát a tervezett szabályozói lépésekkel. Kölcsönösen arra is lehetőséget biztosítanának, hogy az érdekelt üzleti, iparági stb. szféra az óceán mindkét partján meghívást kapjon az új szabályozásról folyó előzetes konzultációkra és kifejthesse a véleményét.

A javaslat egy kétoldalú mechanizmus létesítésére is ajánlatot tesz a szabályozó hatóságok és az illetékes hatóságok részvételével a szabályozási együttműködés kérdésében.

Az európai és az amerikai szabályok illeszkedését három módszerrel mozdítaná elő az EU álláspontja. Először is a szabályozói jogi aktusok ekvivalencia elve alapján történő kölcsönös elismerésével. Ennek előfeltétele, hogy bizonyítékok álljanak rendelkezésre arról, hogy a releváns, de egymással nem egybeeső szabályozások ugyanolyan eredményt garantáljanak. Ilyen lehet például a járművek biztonsági előírásainak kölcsönös elismerése, amelyek sokszor eltérő logikán alapulnak, viszont a végeredményt (a biztonság fokát) tekintve elhanyagolható különbség van közöttük, vagy egyáltalán nincs eltérés.

A második módszer a szabályozások, illetve azok lényegi elemeinek a harmonizálása. Ez történhet a meglévő nemzetközi eszközök alkalmazásával, de ha ilyenek nincsenek, akkor a két fél új nemzetközi eszközök kifejlesztésére irányuló együttműködése révén. Lehetséges továbbá a szabályok és eljárások kétoldalú alapon történő közelítése egymáshoz.

A harmadik kategória pedig a szabályok és szabványok egyszerűsítése a kölcsönösen megállapított jogi és adminisztratív elvekkel és iránymutatásokkal összhangban.

A Bizottság egy közös Szabályozói Együttműködési Testület (RCB) felállítását is javasolja, amely a TTIP szabályozási fejezetében elfogadott rendelkezések végrehajtását követné nyomon és új kezdeményezéseket is tehetne az együttműködésnek ezen a területén.

A hír forrása: www.bruxinfo.eu/Kitekinto.hu

Ossza meg és írjon véleményt is!
FaceBook

config
Turbó linkmegosztás - TurboBookmark.com