Iszlám és politika: az Iszlám Állam

A kalifa harcosai

Mára a Közel-Kelet legnagyobb problémája egyértelműen az Iszlám Állam (IS) nevű, Szíriában és Irakban egyre nagyobb teret nyerő, brutálisan erőszakos terrorszervezet lett. Kik ezek és mit akarnak?

A két amerikai újságíró lefejezésének videóira végre felkapta a fejét a nemzetközi sajtó is. A nemzetközi politika látóterébe a nyár elején kerültek, amikor óriási területeket foglaltak el Irak középső és keleti részén, s megszállták az ország második legnagyobb városát, Moszult – annak olajipari létesítményeivel együtt. A támadás mindenkit váratlanul ért, noha távolról sem volt előzmények nélküli.

Az Iszlám Állam története az ezredforduló környékére, Irakba nyúlnak vissza. Az ekkortájt létrejövő helyi al-Káida fiókszervezetet 2006-ra – amerikai segítséggel – csaknem teljesen felszámolták, de maradványai tovább működtek az ország középső, szunniták lakta térségében. Az Iraki Iszlám Állam (ISI) néven működő csoport a szíriai polgárháború kitörésére aktivizálódott s csapott át a szomszédos országba, s lett nemzetközivé: egyre több közel-keleti, észak-afrikai és nyugati dzsihádista harcost befogadva. Az Iraki és Szíriai/Levantei Iszlám Állam (ISIL) elnevezés is a regionális ambíciókat takarta.

Mit hoznak a katonák?

A csoportot 2010 óta vezető Abu Bakr al-Bagdádi tavaly szakított véglegesen az al-Káidával és a globális dzsihádista network építése helyett regionális iszlám állam létrehozását hirdette meg elsődleges célként. Ekkorra szervezete már nemcsak Bassár al-Aszad szíriai rendszere ellen harcolt, az összes többi ellenzéki irányzat ellen is – a fő ellenfelévé a Nuszra Front vált.

A villámgyors iraki offenzíva és Moszul elfoglalása után, június végén kikiáltották a kalifátust, élén a magát Ibrahim kalifának nevező Bagdádival. Meghirdették az Iszlám Állam megszületését, s ez már nem csak a szervezet újabb névváltoztatása volt, hanem egy valós állami struktúra kiépítésének szándékát jelezte. Ez a lépés mindenképpen újdonság.

A dzsihádista mozgalmak idáig nemzetközi hálózatban, globális akciókban gondolkodtak, miközben központjaik és vezetőik általában izolált rendszerek – miként az afganisztáni tálibok – társutasaiként egzisztáltak, vagy bukott államok zavarosaiban halásztak, Szomáliában, Jemenben vagy a szaharai régióban.

Az Iszlám Állam viszont saját állami struktúrát igyekszik kiépíteni, kezdve az adórendszer – egyelőre kezdetleges – létrehozásától, a gazdaság és a bankrendszer megszervezésén át a kizárólagosan a saríán alapuló jogrendszer érvényesítéséig. De mondhatnánk az autók rendszámcseréjét, amikor a regisztrációs szám mellé a „Kalifátus” ország-megjelölést és az adott vilajet nevét írták ki.

S míg a korábbi dzsihádista mozgalmak szervezeti színtere az iszlám világ többnyire periférikus elhelyezkedésű területei voltak, ezúttal a belső, az államiság gazdag hagyományaival rendelkező régiójában jelentkeznek, közvetlenül fenyegetve a térség vezető szerepet játszó országait, Törökországot, Iránt és persze Izraelt.

Mindezek mellett az Iszlám Állam rendkívüli sajátossága a minden eddigit felülmúló brutalitás, a géppisztolyos kivégzések, az akasztások, keresztre feszítések és lefejezések száma valóban elképesztő. Az Iszlám Állam lépései a keresztény-, jezidi-, szabeus közösségek fizikai kiirtására eddig sosem tapasztalt – és valamennyi mértékadó muszlim vallástudós által az iszlámtól idegennek tartott és elítélt – extremizmust jelentenek.

Ugyanakkor a közösségi média felhasználását is újdonságnak tartják az iszlamista/dzsihádista praxisban. Az internetet részben akcióik minél szélesebb körű megismertetésére, a fenyegetések célba juttatására, részben pedig az új tagok és szimpatizánsok toborzására használják. Az így célba juttatott propaganda pedig sikeres.

Teljes szöveg: http://islampolitics.blog.hu

bet365 Bonus

joomla & wordpress theme

Ossza meg és írjon véleményt is!
FaceBook

bet365 Greece