Ismét nyomtatják a bibliát Vizsolyban!

Vizsolyban, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában található településen 1589. február 18-án kezdődött meg a magyar nyelvű Biblia nyomtatása. A Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem egykori kúriájában működő műhelyt megteremtő lelkes társaság már nyolc éve azon dolgozik, hogy a reformáció közelgő, 500. évfordulóját méltó módon ünnepelhesse meg a nemzet a Vizsolyi Biblia újabb, immár 21. századi, valódi fakszimile kiadásával.

A biblianyomtató műhelyt abban a házban állították fel, ahol eredetileg a 16. század egyik legjelentősebb magyar nyomdásza, Mantskovits Bálint az első teljes, Károlyi Gáspár gönci prédikátor által magyar nyelvre fordított Szentírást kinyomtatta. A jeles évfordulóra, 2017-re ígérik kinyomtatni 200 példányban a Vizsolyi Bibliát, párhuzamosan a Mantskovits Biblianyomtató Műhely felújításával és a Rákóczi-kúria helyreálltásával.
A tegnapi évfordulón felemelő pillanathoz érkezett a többéves közösségi erőfeszítés: egy ünnepi rendezvény keretében megkezdődhetett a nyomtatás a műhelyben. Mert időközben elkészült a korhű nyomdagép, a 16. századi technikával működő, vízimalom által hajtott, rongypapírt gyártó manufaktúra. Kézzel kivésték a betűk gyártásához szükséges 375 darab acél verőtövet, elsajátították az eredeti, 16. századi papír merítését.
A nagy elődök példáján felbuzdult és kellően elkötelezett biblianyomtatók a 2017-es jubileumig terjedő munka fővédnökének Tőkés László előző királyhágómelléki református püspököt, jelenlegi európai parlamenti képviselőt kérték fel. Annak reményével is, hogy a Vizsolyi Biblia korhű eszközökkel történő újbóli nyomtatása és kiadása méltó helyet kap 2017-ben, a Reformáció 500. évfordulójára tervezett európai ünnepi rendezvénysorozatban.
Daruka Mihály, a Rákóczi-kúria és az Öreg Nyomdász Vendéglő és vendégház tulajdonos-igazgatója az ünnepi eseményhez méltó emelkedettséggel köszöntötte az egybegyűlteket, egyenként mutatva be és méltatva azokat a hivatástudó munkatársait, akik e páratlan bibliakiadó vállalkozásában melléje álltak – elsősorban is azokat a nyomdaipari szakembereket, hagyományismerő mesterembereket, papírkészítőket és betűöntőket, szervezőket és önkénteseket, akik összeforrott csapatként vállalkoztak a nagy feladatra. A Vizsolyi Biblianyomtató Műhely nevű vállalkozás vezetőjeként felidézte: Károlyi Gáspár a Szentírás magyar nyelve fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével. A biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, és ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült. Mára 54 példány maradt fenn, ebből csak 24 található Magyarországon.
A 425 éves Vizsolyi Biblia újranyomtatásának fővédnökségére felkért Tőkés László Nagyvárad és a Partium üzenetét tolmácsolta az ügyszerető támogatók és érdeklődők gyülekezetének. A Várad török ostroma idején, 1660-ban nyomtatott Váradi Biblia, „a tűzből-vérből kimentett partiumi féniks” csodálatos történetét elmesélve és a partiumi vonatkozású magyar bibliafordítások sorát számba véve, a szinérváraljai Sylvester János, a nagykárolyi Károlyi Gáspár, a nagyváradi Szenczi Kertész Ábrahám és a misztótfalui Kis Miklós pátriáját „a magyar Biblia forrásvidékének” nevezte, ahonnan Isten Igéjének kútforrásai gazdagon felfakadtak, ahol nyomtatott formában és magyar nyelven öltött testet az Ige. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület jóvoltából hasonmás formában kiadott Váradi Bibliát felmutatva, erdélyi képviselőnk a Reformáció legfőbb eszközeként és „fegyvereként” értékelte Európa népeinek anyanyelvű bibliáit, köztük a Zwingli Ulrik nevéhez kapcsolódó Zürichi Bibliát, valamint a Luther Márton fordította német és a Károlyi által elsőként magyarra ültetett Szentírást, melyek a cezaropapizmus, a feudális hatalommá torzult középkori pápai egyház és a német-római birodalmi császári önkény elleni rendszerváltoztató szabadságharc szellemi eszközeivé, „lelki fegyvereivé” váltak, magyar viszonylatban pedig a törökök elleni végvári küzdelem „lobogójaként” és a Habsburg-birodalmi rekatolizációval szembeni ellenállás „kétélű éles kardjaként” szolgáltak. A Ceauşescu Romániájában papírmalomban bezúzott Károlyi-bibliák sorsát felidézve Tőkés László példa- és példázatértékűnek nevezte bibliás elődeink – a fordítók, a nyomtatók és a patrónusok – küzdelmét és munkáját népünk és hitünk megtartásában. „Áldassék hát Abádi Benedek, Mantskovits Bálint, Kertész Ábrahám és Kis Miklós emléke, és áldás térjen a Vizsolyi Biblianyomtató Műhely munkájára, hogy jó végre tudja vinni istenes vállalkozását” – zárta beszédét a nemes ügy fővédnöke, aki a próbanyomás pillanataiban emlékeztetett: egyház-, művelődés- és nyelvtörténeti jelentőségű volt az a nap, amikor nyomtatott formában is eljött Magyarországra a biblia, az „Írás”.

 

Sajtóközlemény

bet365 Bonus

joomla & wordpress theme

Ossza meg és írjon véleményt is!
FaceBook

bet365 Greece