Kádár Gyula: Gábor Áron - Életútja történészszemmel (19.)

Hadnagyi, főhadnagyi rang
Az osztrák hadseregben szolgáló székelyeknek nem volt lehetőségük a katonai pályán előrehaladni, Gábor Áron is csupán gyalogsági főkáplári rangra emelkedik. Úgy tűnik, hogy 1848 decemberétől megváltozik az áldatlan helyzet.
Gábor Áron az önvédelmi harc kimondása után hadnagy lesz, hamarosan főhadnagy. Aztán hirtelen érthetetlen módon elfeledkeznek róla. Erre Németh László kormánybiztos is felfigyel. 1849 tavaszán, méltatva Gábor Áron rendkívüli érdemeit, megjegyzi, hogy „Háromszék mindent” neki köszönhet, ezért „a főhadnagyságnál sokkal többet érdemel”. Németh arról is ír, hogy Gábor Áront a nép úgy nézi, mint „védangyalát, ki a veszély perceiben mindenütt ott van”. Csányi országos kormánybiztos hasonlóan nyilatkozik. Egyed Ákos is jogosan teszi fel a kérdést, hogy Gábor Áron miért nem kaphat magasabb katonai rangot.
A találgatások szerint a székely hadak parancsnoka, Gál Sándor hanyagolja el a rangemelést. Egyed Ákos Németh László kormánybiztosra hivatkozva megállapítja, hogy Gál „nem mindig a legalkalmasabb egyéneket nevezte ki tisztekké”. Az Esti Lapok március 17-ei száma is figyelmeztet erre: „ha Gábor Áron mint tábornok tette volna, amit tett, bizonnyal bírná már az ezüst érdemjelt”.
Demeter Sándor, Gábor Áron egykori tüzére írja, hogy Gábor Áront Gál Sándor már a rikai csatatéren (1848. december 13.) kinevezi főhadnagynak. Ezt Berde Mózes kormánybiztos előterjesztésére december 23-án a Háromszéki Bizottmány gyűlése is jóváhagyja. Bem tábornok is megerősíti, amikor Gál Sándort 1849. január 10-én kinevezi az első székely csapatok parancsnokává. Ez alkalommal Há­romszékre küldi Gábor Áron főhadnagyi kinevezését is. László Zsigmond 1868-ban azt írja, hogy Gábor Áront még a rikai csata után is „Meister” úrnak hívják, mert csak 1849. január elején kapják a hírt, hogy Bem tábornok Gábor Áront kinevezte tüzér főhadnagynak. „Ekkor lett hát ágyumeisterből tüzér-főhadnagy.” László azonban téved, amikor kétségbe vonja Gábor Áron Gál Sándor általi rikai kinevezését, hiszen az említett december 23-ai bizottmányi gyűlés jegyzőkönyve is megerősíti a Gál Sándor által adományozott rangot.
Kővári László, aki részt vesz a háromszéki eseményekben mint Bem haditudósítója, javasolja 1849. február elején Csány országos kormánybiztosnak, hogy a székely hadiipar megteremtőjét részesítsék kitüntetésben. Úgy véli, hogy Gábor Áront „mindenek felett” ki kell tüntetni, mert „éjet, napot fáradhatatlan munka közt tölti e hazáért, ágyúkat önt, egyéb munkásoknak például is szolgál”. Hasonló szavakat olvashatunk a Brassói Lapok 1849. május 7-ei számában: „Így éjt nappá téve feszült munkássággal futott, fáradott M[agyar]her­mányban, S[epsi]szentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és egyebütt.” Gábor Áront 1849 márciusában századosi rangra emelik.

Őrnagyi kinevezés
Gábor Áron őrnagyi kinevezése a Hivatalos Köz­lönyben 1849. május 12-én jelent meg. A had­ügy­minisztérium ekkor nevezi ki a székely tüzérség legfőbb parancsnokává, és ettől kezdve rendelkezéseit az „Ön­álló Tüzérség Főparancsnoksága” néven küldi ki. Rang­jánál azonban fontosabbnak tartja, hogy a székelyföldi tüzérség igazgatójaként csak az országos főparancsnoktól függ.
A május 12-ei debreceni keltezésű levelében az őr­nagyi kinevezésével kapcsolatban azt írja Turóczi Mózesnek: „Engem pedig, noha ott [Brassóban? – a szerző megj.] őrnagynak kineveztek volt, de ministeri erősítés nélkül lévén – nem sokat használt, ezt eligazítottam, a mai Közlönybe ki is jött.”
A szakirodalomban elterjedt tévhit egyike, hogy Bem tábornok Gábor Áront Sepsiszentgyörgyön őrnagyi rangra emelte. Kőváry László úgy tudja, hogy Brassó 1849. március 21-ei bevétele után tekintélyes létszámú háromszéki küldöttség utazik Brassóba, és arra kérik az altábornagyot, hogy látogassa meg Háromszéket. A fogadást március 25-ére, vasárnapra tűzik ki. Kővári nyomán Nagy Sándor szinte szó szerint elmondja a kökösi és a sepsiszentgyörgyi fogadtatást. Kovács Endre szintén ír erről. Albert Ernő Kőváryra hivatkozva ugyancsak ismerteti, Kovács László pedig azt is tudja, hogy Bem e látogatással a székelyeknek szeretne tisztelegni a sikeres önvédelmi harcukért.
A nevezett szerzők nem kitalálják az ünnepi fogadtatást, közös forrásuk a Honvéd 1849. június 14-ei száma. Eszerint az állítólagos látogatás napján Bem tábornokot Háromszék határán fogadják, tiszteletére megszólalnak a környékbeli falvak harangjai. Ezt követően sor kerül a sepsiszentgyörgyi díszfogadásra. Itt Bem tábornokot nagyszámú fiatal, nő és férfi várja. A székházban asztalterítés, díszvacsora. A vendéget Horvát Albert főkirálybíró fogadja. Bem az alig egyórás szentgyörgyi tartózkodás idején mindenkivel szót vált, indulása előtt a székház ablakában felolvastatja Gál Sándor ezredessel azt az oklevelet, amelyben Gábor Áront őrnagyi rangra emeli.
Bem szentgyörgyi jelenlétének ellentmond „Gábor tábornoknak 1849. március 26-án Brassóban a háromszékiekhez intézet kiáltványa”. A titokzatos Gábor tábornok, aki bizonyára azonos Tolnay Gáborral, a marosszéki nemzetőr zászlóalj őrnagyával, arra kéri a háromszékieket, hogy fogadják Bem köszönetét úgy, „mintha a fogadáson személyesen megjelent volna”. Kéri, hogy őrizzék a magyar határokat továbbra is.
Az ellentmondás feloldására csak egy magyarázat lehetséges. Bem tábornok háromszéki fogadását valóban megszervezik, várnak Bemre, aki nem érkezik meg. A rendezvény programja alapján a Honvéd című lap mint megtörtént eseményt ismerteti „a sepsiszentgyörgyi látogatást”, amelyre nem került sor, de erről a lapot bizonyára már nem értesítik.
Gábor László úgy tudja, hogy Gábor Áron munkájáért és hősiességéért 1849. március 24-én tüzér őrnagyi rangot nyert, melyet neki Bem József adományoz. Eszerint Gábor Áron március 24-én, az állítólagos sepsiszentgyörgyi látogatás előtti napon nyeri el őrnagyi rangját. Emlékiratában Turóczi Mózes az őrnagyi rang elnyerését a következőképpen írja le: Gábor Áron „ismét elment, ahogy Bem közeledett Brassóhoz, ott magát jelenteni és az itteni dolgokot referálni. Ekkor nevezték volt ki őrnagynak, mit később Kossuth korm[ányzó] is megerősített.”
A brassói kinevezést tényként fogadjuk el, de további kutatás tárgya marad az őrnagyi rangra emelés körülményeinek feltárása. Úgy tűnik, hogy a brassói kinevezést nem Bem adja át, mert ahogy Gábor Áron a május 12-ei levelében megjegyzi, az őrnagyi kinevezésnek nem sok hasznát veszi. Ezért kell Debrecenben személyesen eligazítania, amikor Kossuth Lajossal találkozik. Nagy Sándor úgy tudja, hogy Gábor Áron őrnagyi rangját és a székely tüzérség főparancsnoki kinevezését Debrecen­ben Kossuth Lajos kormányzótól kapja.

Kis ágyútörténet
Az ágyúgyártás kezdete 800–900 éves múltra tekint vissza. Az ágyúk ősei a 12. században a kínaiaknál jelennek meg. A 14. század elején használják a mozsarat, a váza formájú ágyúkat. Az első igazi, valódi ágyúkat a 15. század elején öntötték. Az angolok ilyen ágyúkat használnak már 1424-ben a Mont St. Michel erődjében.
Sopron városa egy 1404-ben keltezett oklevél szerint ágyút rendel. Az első erdélyi ágyúöntöde 1390-ben, Nagyszebenben működik. Szaniszló, Brassó ágyúmestere 1526-ban egy nagy ágyút (magna bombarda) önt. Az erdélyi Orbán mester önti a középkor legnagyobb ágyúját, amelynek segítségével a törökök 1453-ban beveszik a politikailag és társadalmilag lezüllött Bizánci Birodalom fővárosát, Konstantinápolyt. E hatalmas ágyút hatvan ökör húzta, kétoldalt 200–200 ember egyensúlyozta. Orbán mester ágyúja (állítólag) tonnányi súlyú lövedék kiröpítésére volt alkalmas. Beder Tibor feltételezi, hogy az ágyúöntő Orbán mester épp Be­reckben vagy környékén született, ahol ma is élnek Orbán nevűek.

Kádár Gyula

Háromszék

Ossza meg és írjon véleményt is!
FaceBook

config
config



Kézdivásárhelyi Vigadó ajánlata

Gajai Ágnes egyéni előadása ELMARAD 2015. május 20-án, szerdán 19 órától a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház nagytermi stúdiójában Gajai Ágnes egyéni...
  Május 12-én, kedden 18 órától a kézdivásárhelyi Művelődési Ház nagytermében tekinthetik meg Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című...
article thumbnailMájus 6., szerda • 19.00 VÁROSI SZÍNHÁZ David Mamet: Amerikai bölény Vigadó Művelődési Ház / Nagytermi stúdió* Belépő: 5 lej (diákoknak,...
Apám megmondja! / Maksa Zoltán vidám, vérnyomáscsökkentő stand-up estje Május 18-án, hétfőn 19 órától a 11. Vigadó Comedy keretén belül tekinthetik meg...
Május 7-én, csütörtökön 18 órától a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház és a Pro Pectus egyesület meghívására a Vigadó Művelődési Ház vendégei...

Kézdivásárhelyi ajánló

Május 30–31. között harmadik alkalommal rendeznek városi gyermeknapokat, ezúttal a Vigadó Művelődési Ház előtti téren. De nem ám olyan pihenőst,...
2015. május 27-én, szerdán 18 órától a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház emeleti kiállítótermében mutatja be Csinta Samu Erdély újranemesítői...
article thumbnail2015. május 16-án a kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület évadnyitó biciklitúrát szervez a céhes városból a Nemere Útján.
Túrakönyv-bemutató és vetítéssel egybekötött előadás Kézdivásárhelyen Szeretettel várunk minden túrakedvelőt Székely Árpád: FOGARASI-HAVASOK...

Pályázatok

Turbó linkmegosztás - TurboBookmark.com