Kelemen kétli, hogy az EP-választásokkal egyidejűleg lesz alkotmánymódosítási referendum

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nem tartja szerencsésnek azt, hogy az EP-választásokat vagy az alkotmánymódosítási referendumot egyéb szavazásokkal együtt tartsák meg, ugyanakkor úgy gondolja, hogy technikai okok miatt erre nem is kerülhet sor májusban.

Kelemen Hunort annak kapcsán kerestük meg, hogy USL-s források a Mediafax hírügynökséggel azt közölték, az európai parlamenti választásokkal egyidőben, májusban szervezik meg a népszavazást a módosított alkotmány elfogadásáról. Az értesülést Radu Stroe belügyminiszter is megerősítette a pártszövetség hétfői gyűlése előtt.


Kelemen Hunor

"Azt gondolom, hogy tisztán kell hagyni egy ilyen választás, nem szabad megzavarni a menetét semmivel, hiszen képtelenség mindkét témáról ugyanolyan kiegyensúlyozottan tájékoztatni a polgárokat. Amennyiben a referendumot az EP-választásokkal egyidejűleg írnák ki, az európai témák háttérbe szorulnának, az alkotmány körüli vita eluralkodna a kampányon, és ez nem szerencsés egy olyan periódusban, amikor az euroszkepticizmus amúgy is növekvőben van" - véli az RMDSZ elnöke.

Kelemen szerint az EP-választások kapcsán most azt az üzenetet kell közvetíteni, hogy közép- és hosszútávon Romániának az Európai Unión belül van esélye a felzárkózásra, hogy a versenyt közösségi szinten fel tudja venni Ázsiával, Dél-Amerikával, Amerikával, és azt is szem előtt kell tartani, hogy a nemzetállami bezárkózás nem megoldás.

"Ez a történet politikai része, azonban felmerül számos technikai kérdés is, ami számomra bizonytalanná teszi, hogy lehetséges lesz-e referendumot szervezni az EP-választásokkal egyidejűleg. Egyrészt az Európa Tanács ajánlása szerint - és a Velencei Bizottság is megerősítette ezt - nem kell az EP-választásokkal egyidejűleg más típusú választást is szervezni. Az igaz, hogy ez egy ajánlás, de egy klubban az úriemberek nemcsak a kötelező viselkedési normákat tartják be, hanem az ajánlásokat is. Én azt szeretném, ha Románia a klubtagságát komolyan venné, hiszen ezeket az ajánlásokat nem véletlenszerűen fogalmazzák meg a nemzetközi fórumok" - mondta a politikus.

Kelemen szerint Románia fogadkozott, hogy a Velencei Bizottság észrevételeire odafigyel, azonban


az alkotmánymódosítási tervezetet még el sem küldte

a testületnek. "Nos, ha el sem küldték a tervezetet, akkor kérdéses, hogy mikor történik ez meg, mikor kapják vissza, beleférnek-e minden törvényes előírásba, határidőbe. Ugyanakkor a törvényhozási tanács és az alkotmánybíróság észrevételeit nem vitatta meg a parlament. A parlamenti vita nem kezdődött el, nem tudjuk, hogy milyen lesz a tervezet végleges változata, és a végleges változathoz meglesz-e a kétharmados támogatottság. Ugyanis az utóbbi időszakban azt láttuk, hogy a hatalomnak ugyan papíron megvan a 70 százalékos többsége, és lehet kormányozni egy ekkora többséggel, de minden kényes kérdésről történő szavazás előtt


széthullt ez a többség, mint egy kártyavár"

- mondta. Felelevenítette: néhány hónappal ezelőtt másodjára is meg kellett erősíteni a referendum-törvény módosítását a 30%-os részvételi küszöb bevezetéséért, azért, hogy az alkotmányt lehessen módosítani, mert nem hitték, hogy 50%-os érvényességi küszöböt el tudnak érni. "Ehhez képest mi változott ma? Semmi nem változott, azon kívül, hogy ki akarnak mászni abból a kommunikációs csapdahelyzetből, amelybe belekeveredtek. Szerintem az 50%-os érvényességi küszöböt most sem lehet teljesíteni, még a két napos referendummal sem.

Amikor a belügyminiszter azt mondja, hogy két napos referendumot is el tud képzelni, akkor én nagy tisztelettel megkérdem a miniszter urat, hogy melyik lehet az a két nap, mert szombaton kampánycsend van, a kampánycsendben nem szokás szavazni. Akkor melyik lenne a második nap? A következő vasárnap? Hétfőn, a munkanapon? Ne tessék viccelni. Szerintem ők maguk sem gondolták ezt a kérdést végig, a bombasztikus terveikből az elmúlt másfél esztendőben nem sikerült semmit megvalósítani, valószínűleg


ez is egy ilyen bombasztikus terv marad,

legalábbis az EP-választások és az alkotmánymódosítási referendum nem fog egymásra csúszni" - vélekedett.

Kelemen Hunor kérdésünkre elmondta, elképzelhető, hogy a múlt nyáron kidolgozott alkotmánymódosítási tervezet még számos módosításon fog keresztülesni, amíg a végső formája letisztázódik. Miután a Velencei Bizottság és az Alkotmánybíróság javaslatai is meglesznek, ismét elkezdődik a bizottsági vita, és ekkor a szövetség a régiókra és a különleges státusú régiókra vonatkozó javaslatait ismét megpróbálja elfogadtatni.

"Egyébként a fenntartásaim a mostani alkotmánymódosító javaslattal továbbra is megvannak, az egyik szemem nevet, a másik meg sír, hiszen vannak előremutató dolgok, de a közigazgatási régiók kialakítására vonatkozó kitétel sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint bármi más. Ha a bizottságba visszakerül az alkotmánymódosítás kérdése, akkor elölről kezdjük ezt a harcot" - mondta a szövetségi elnök.


Miről is szólnak a módosítások?

A módosításokat az alkotmánymódosító bizottság dolgozta ki tavaly nyáron. Az egyik legfontosabb módosítás az államfő hatásköreire és szerepkörére vonatkozik. Ezek értelmében az eddigiekkel ellentétben az államfőnek csupán reprezentatív szerepe lesz, kikerül a végrehajtó hatalom szerkezetéből, a tényleges hatalom pedig a parlament kezében fog összpontosulni. Az államfő az eddigiekkel ellentétben a parlament jóváhagyása nélkül nem írhat ki referendumot. Az államfő pedig csak az ET azon ülésein képviselheti Romániát, amelyen kül- és biztonságpolitikai kérdésekről esik szó. Az alkotmánymódosító bizottság ugyanakkor elfogadta a népszavazások érvényességi küszöbének 30%-ra való leszállítását, az államfő mandátumának négy évre való csökkentését, a politikai turizmusnak a szenátori, képviselői mandátumvesztéssel való büntetését.

Emellett a szövegtervezetbe foglalták a román Királyi Ház és az egyházak történelmi szerepét a román állam kialakulása és modernizációja során. Szintén fontos módosítás, hogy a törvényhozás tagjait kivonták a Legfelsőbb Bíróság illetékessége és hatásköre alól, valamint a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) tagjainak mandátumát 6 évről 4 évre csökkentették. A CSM elnökét a bírók sorából választják, mandátuma nem újítható meg. Ugyancsak fontos változtatás, hogy a szövegtervezetbe iktatták a régió fogalmát, és az, hogy visszakerül a címer Románia lobogójára. A testület a tervezetbe iktatta, hogy a képviselők száma nem haladhatja meg a 300-at, ehhez hozzáadódnak még a nemzeti kisebbségek képviselői.

A testület azt a javaslatot is elfogadta, hogy bekerüljön a szövegbe a konstruktív bizalmatlansági indítvány fogalma. A többek közt a német és a magyar alkotmányos berendezkedésben is használt megoldás értelmében a kormányfővel szembeni bizalmatlansági indítvány csak az új kormányfőjelölt megnevezésével együtt nyújtható be, és az indítvány megszavazásával egyúttal az utódot is megválasztja a törvényhozás. További módosítás, hogy ha egy miniszterrel szembeni egyszerű bizalmatlansági indítványt megszavaz a parlament, az illető tárcavezetőt kötelező módon vissza kell hívnia a miniszterelnöknek.

A kormányfő kinevezésére vonatkozó módosítás jóval szigorúbban szabályozza a procedúrát. E szerint az államfőnek kötelező módon a választásokon győztes párt vagy pártszövetség jelöltjét kell felkérnie kormányalakításra. Ha a parlament nem szavazza meg a jelölt személyét és kormányát, akkor a választásokon második helyezést elérő párt javasol miniszterelnököt. Ha így sem sikerül kormányt alakítani, akkor a parlamentben abszolút többséggel rendelkező koalíció jelöl miniszterelnököt. Amennyiben ez a próbálkozás is kudarcba fullad, az államfő feloszlatja a parlamentet. A jelenlegi szabályozás értelmében az államfőnek csupán konzultálnia kell a miniszterelnök kinevezése előtt, de nem volt kötelező elfogadnia a győztes párt vagy koalíció jelöltjét.


Az alkotmánymódosítás nemzeti kisebbségi vonatkozásai

Az első cikkely kiegészült egy olyan bekezdéssel, amely a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőnek ismeri el. Az RMDSZ-nek sikerült elfogadtatni a kulturális autonómia alkotmányos garanciáit, illetve a közösségi szimbólumok szabad használatának megteremteni az alkotmányos védelmet. Viszont nem sikerült elfogadtatni a különleges státusú régiók létrehozásának alkotmányos feltételeit.

Kelemen Hunor szövetségi elnök tavaly év végi beszámolójában úgy nyilatkozott, az alkotmánymódosítás elmaradásának pozitívuma, hogy a közigazgatási reform, a régiósítás elmarad, ami egy olyan intézkedés, amely az RMDSZ önkormányzati erőinek a megtizedelésével járhat.

Transindex,ro

 

Ossza meg és írjon véleményt is!
FaceBook

config
Turbó linkmegosztás - TurboBookmark.com